Üdvözöllek érdeklődő!
Ha eredeti új gondolatokkal, a jövő természetszemléletével szeretnél megismerkedni, akkor éppen jó helyen jársz. Ez a BLOG a www.semmimv.hu honlapon elérhető dolgozatot kívánja megközelíthetővé tenni. A dolgozat a létező valóság egy eddig ismeretlen, új értelmezési lehetőségét vázolja az úgynevezett Fraktál Univerzum modell formájában. A modell, logikailag ellentmondásmentes gondolati konstrukciónak tűnik, és a létező valósághoz illeszkedik. A modell, a sajátos heurisztikus, rendszerszemléletű megközelítések sorozatából bontakozik ki. A dolgozat a részben meglévő ismeretekre, és a tapasztalati tényekre támaszkodva, mint egyfajta építő készletből, a logika szabályai szerint egy a jelenlegitől teljes mértékben eltérő világmodellt rak össze.
A Fraktál Univerzum nem úgy működik, mint ahogy azt gondoljuk, ennek ellenére, vagy éppen ezért, a modell számos, jelenleg nem értelmezhető jelenség lényegét képes megragadni, számos ellentmondás eredetére képes rámutatni. A Fraktál Univerzum nem ősrobbanás során keletkezett, és eseményeit nem a feltételezett gravitációs hatások alakítják. Az új természetszemlélet szerint a létező valóság egyetlen egész, amely időtlen folyamatokban, az elemek változó együttműködéseiben, szabályozott és csatolt anyagcsere kapcsolataiban keletkezik és változik. A jelenlegi világszemlélet tényként kezel különféle eredendően létezőnek feltételezett jelenséget, mint például a tér, az idő, a fénysebesség, a különféle vonzó és taszító erők jelenségét. Az új szemlélet minden létező jelenséget rendszerminőségként szemlél, és minden rendszerminőséget egyetlen eredendően létezőnek kinyilvánított jelenségből, az elemi rendszerek mozgástartalmából vezet le. A levezetések számos részletkérdéssel foglalkoznak, így például a tér, és az idő keletkezésével, a rendszerfejlődés folyamatával, a fraktál geometriával, fraktál számelmélettel, a fraktál káoszelmélettel, a természet fraktál, továbbá a szám fraktál gondolati konstrukciókkal. A megközelítések nem öncélúak, a heurisztika ösvényén haladva, esetenként szokatlan egyszerűséggel eszközkészletet teremtenek a létező valóság tartalmi lényegének megértéséhez. A gondolati konstrukció a teljes világképet érinti, ezért jelentős terjedelme ellenére is csak vázlatszintű, de éppen ez ad lehetőséget az érdeklődők aktív bekapcsolódásához, az egyéni gondolatok kibontakoztatásához vezető ösvény megleléséhez. /Például a továbbfejlesztés egyik, súlyponti iránya lehetne, a fraktál vektorokra vonatkozó műveleti szabályok megállapítása, továbbá a vonatkozó integrál és differenciál tételek kidolgozása. Ehhez a munkához a kezdeti útmutatások már az egyes dolgozatrészekben megjelentek. Másik példaként említhető a létező valóság mozgás által kifeszített fraktál terének számítógéppel történő modellezése, a vonatkozó térintenzitás függvények megjelenítése. E munkához a dolgozat ötödik és hatodik részei adnak segítséget, de igény esetén további részletek jelen oldalakon is megjeleníthetők./
A dolgozat részei egymást fokozatosan meghaladó közelítésekben vázolják a gondolati konstrukciót, amelynek tartalmi lényege csak kreatív együttgondolkozás esetén jelenik meg. Más aspektusból szemlélve a jelenséget, az új világszemlélet az olvasó tudatában jelenik meg, a dolgozat ezt a megjelenést csak segítheti, ugyanakkor tapasztalatok szerint egyes részletek a személyre szabott magyarázatokkal viszonylag kis munkaráfordítással megvilágíthatók. Érdeklődés, és igény esetén erre vállalkozik ez az ismertető.
Az új természetszemlélet két alappilléren nyugszik. Az egyik alappillér az axiómákon alapuló rendszerelmélet, a másik alappillér a rendszerszerveződés elve, és elmélete. A létező valóság elképesztően összetett tartalmi lényegének megértéséhez e két alappillér megértésén keresztül vezet az ösvény. Aki erre az ösvényre téved, az előtt, előbb-utóbb megjelenik a természet valódi arca.
1. Az axiómákon alapuló rendszerelmélet
A rendszerelmélet első említései Ludwig von Bertalanffy nevéhez kapcsolhatók, és az élő szervezetek különös sajátosságaira kívántak rámutatni. Az elmélet jelenlegi formájában, korrekten nem definiált, csak vázlatosan körvonalazott, egyesek szerint misztikusnak tűnő természetfilozófia. A tudomány számos területén szakkönyvek, és tankönyvek jelennek meg az elmélettel kapcsolatban, egyetemeken külön tárgyakként oktatják, de a rendszer tartalmi lényegének autentikus megragadásával, vagy az elmélet konkrét esetekben történő használhatóságát segítő összefüggések rögzítésével nem találkozhatunk.
A dolgozat által képviselt rendszerelmélet nem ilyen, ez ugyanis axiómákon alapul és a logika szabályai szerint építkezik, ugyanakkor különbözik a matematika szakterületén ismeretes csoportelmélettől is. A dolgozat által képviselt rendszerelmélet lényege szerint eszközkészletet teremt a létező valóság megismeréséhez. Az eszközkészlet, és maga a rendszerelmélet az egymást követő dolgozatrészekben fokozatosan jelenik meg, a rendszerszerveződés folyamatának vizsgálata, az egyes aspektusok kibontása során. Kijelenthető, hogy a rendszerelmélet és a rendszerszerveződés elmélete egymással együttműködve, egymást kölcsönösen fejlesztve, jelennek meg lépésről lépésre. Első lépéseként ismerkedjünk meg az úgynevezett axiomatikus rendszerelmélet alapkijelentésével, a rendszeraxiómával, amely gyakorlatilag a dolgozat egyik eredendően létezőnek tekintett, idegen kifejezéssel élve „a-priori” kijelentése. A kijelentés egyfajta heurisztikus felismerés eredményeként jelent meg.
1. 1. A rendszer - axióma
„Ha létezik olyan struktúra, amely bizonyos állapoton új minőséget produkál, akkor ezek, a struktúra, állapot és új minőség elemek összetartoznak, és rendszert alkotnak.”
E kijelentéssel kezdődik a dolgozat érdemi része, és még további, a rendszerek értelmezésével, továbbá alapvető sajátosságaival kapcsolatos kijelentések követik. E helyen következzen a dolgozatban foglaltaktól egy kissé eltérő megközelítés, és értelmezés.
þ Struktúra: Tekintsünk egy alkatrész raktár rendezett, vagy rendezetlen alkatrész készletére. Ez a készlet halmazként szemlélhető. A halmaz elemeiből válasszunk ki megfelelő módon egy részhalmazt, és ezekből, az elemekből építsünk például egy mobiltelefont, vagy egy ébresztőórát. Az építés folyamata a részhalmaz elemei között meghatározott viszonyt létesít ez által ők együtt, ebben a viszonyban struktúrát alkotnak.
þ Állapot: Vizsgáljuk meg azonos struktúrák különbözhetnek-e egymástól? Az első pillanatra polgárpukkasztónak tűnő kérdésre igenlő válasz adható, ugyanis például a mechanikus ébresztőóra rugószerkezete, lehet megfeszített és laza, a mobiltelefon akkumulátora lehet különböző feszültségszintű és így tovább. Belátható, hogy a struktúrához kapcsolhatók az elemek viszonyát közvetlenül érintő, és az elemek viszonyával közvetlen kapcsolatban nem lévő jelenségek. A struktúrához kapcsolható, de a struktúra elemeinek viszonyát közvetlenül nem érintő jelenségek képezik a struktúra állapotát.
þ Új minőség: Ha a mobiltelefont bekapcsoljuk és megfelelő térerő is rendelkezésre áll, akkor egy új képesség jelenik meg, lehetővé válik például a távoli pontok közötti jelátvitel. Ez az új képesség, egy új jelenség, nem eleme sem a struktúra, sem pedig az állapot jelenséghalmazának. Ez az új jelenség, új minőségként azonosítható, a struktúra és az állapot együttműködésének eredménye, az ő viszonyukból fakad.

A matematika gyakorlatában, a lineáris egyenletrendszerekkel kapcsolatban szerepel a „lineárisan független” fogalom, amely megközelítően azt jelenti, hogy az egyenletek egymástól független, egymásból nem következő információ tartalmat hordoznak. A rendszer definícióban szereplő elemek hasonló viszonyban állnak egymással, egyfajta lineáris értelemben vett függetlenség jellemzi őket, hasonlóan, mint például a derékszögű koordinátarendszerben értelmezett, a koordinátatengelyek irányába mutató egységvektorokat.
A dolgozat elképzelése szerint a létező valóság jelenségei valamennyien rendszerminőségekként szemlélhetők, és valamennyien a struktúra és az állapot együttműködése következtében jelennek meg, majdnem szó szerint a semmiből, többek között ezért kapta a dolgozat a „SEMMI” elnevezést.

A dolgozat első részében további rendszeraxiómák találhatók.
Érdeklődés esetén folytatom az ismertetőt. MV. www.semmimv.hu